Üzletemberek /Ambrus Ádám, Király István, Soó Zöld Balázs/ és Székely Sebestyén György művészettörténész kezdeményezésére november 24-én új képzőművészeti galéria, a Quadro Galéria nyílt Kolozsváron a Jókai utcában. Őszi emlékművek című első kiállítása már látogatható. Az új képzőművészeti galériában a kortárs művészek megismertetése mellett aukciókat fognak szervezni, bekapcsolódva a műkereskedelembe. /Bonczidai Éva: A festmény jó befektetés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Az Őszi emlékművek című festészeti kiállításon már nem élő és jelenkori szerzők művei egyaránt megtalálhatók, Nagy István, Aurel Ciupe, Szolnay Sándor, Fülöp Antal Andor, Nagy Albert, Kancsura István és mások munkái. Székely Sebestyén György, a Galeria Quadro igazgatója úgy véli, Kolozsváron a művészeti élet eléggé kiterjedt, ennek helyet adó intézmény viszont kevés van a városban. /Ferencz Zsolt: Galéria-megnyitó Festészeti kiállítással nyit a Quadro. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2008. november 27.
Az RMDSZ kampányát értékelte november 26-án, kolozsvári sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba kampányfőnök hangsúlyozta: az RMDSZ mintegy 449 jelöltje 150–200 ezer emberrel találkozott az elmúlt időszakban. Markó Béla elmondta: körülbelül száz, többségében szenátori körzetéhez tartozó helységet keresett fel a kampány során. Markó az életkörülményeken és a szociális helyzeten való javítás szükségességét emelte ki, de a fiatalok gondjaira is kitért. Külön értékelte azt, hogy a jelenlegi kampányban nem vettek részt magyarországi politikusok, a Magyar Polgári Párt (MPP) tagjainak pedig a szövetségbe való visszatérést javasolta. A választások másnapja, december 1-je kapcsán Markó így fogalmazott: „Azt az ünnepet mi megtiszteljük, de ne kérje tőlünk senki, hogy teljes örömmel fogadjuk”. Hozzáfűzte: az RMDSZ és a romániai magyarság december elsején mégis ünnepelni fog, megünnepli másfél millió magyar választási győzelmét. Kelemen Atilla képviselőjelölt megjegyezte: a szövetség minden eddig elért eredményét kemény parlamenti munkával érte el. /Ferencz Zsolt: Markó: ünnepelni fogunk december 1-jén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2008. november 28.
Markó Béla József Attila-díjas költő volt november 26-án Kolozsváron, a Bulgakov Kávéház irodalmi estjének vendége. Orbán János Dénes költő, a rendezvény házigazdája és a Bulgakov Kávéház tulajdonosa faggatta költői pályájáról az RMDSZ szövetségi elnökét. Markó egyetemi hallgatóként 1971 és 1973 között a Gál Gábor Irodalmi Kör diákelnöke volt. A Gál Gábor Kör tagjai péntek esténként találkoztak egymással, ilyen alkalmakkor 60–80 személy gyűlt össze, de arra is volt példa, hogy száznál is többen voltak jelen, verseket szavaltak, vitáztak, neves személyiségeket hívtak meg. Markó 1976-tól az Igaz Szó belső munkatársa, 1990-től a Látó címmel újjáalakult folyóirat főszerkesztője volt. Az est végén Markó felolvasta a Költők koszorúja című szonettkoszorúját. /Ferencz Zsolt: Emlékezés a költői pálya állomásaira. Irodalmi est Markó Bélával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2008. november 29.
November 27-én Kolozsváron a helyi Gaudeamus Könyvesbolt és a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó író-olvasó találkozót rendezett. Az esten Egyed Emese Ötven csillag. Doboló versek, László-Herbert Márk És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? (Végjáték I. Mihály román király körül...) és Bíró Béla Eszmélet és körkörösség című kötetét mutatták be, a beszélgetést Kozma Mária, a Pallas Akadémia főszerkesztője vezette. László-Herbert Márk könyvével kapcsolatban elmondta, a levéltárakból olyan dokumentumok kerülnek elő, amelyeket eddig nem láttak. Bíró Béla arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, amely szerint a posztmodern irodalom zsákutcába jutott, a posztmodern életérzés viszont nem kérdőjelezhető meg. Mások által gyerekversnek érzékelt évfordulós vers továbbírásaként született meg az est folyamán harmadikként bemutatott, Ötven csillag című kötet. /Ferencz Zsolt: Hármas könyvbemutató a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2008. december 5.
A nyolcvanéves Balázs Sándor filozófust köszöntötte december 3-án a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Társaság, a Bolyai Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), egyúttal bemutatták az ő tiszteletére megjelentetett Kisebbségben, közösségben című kötetet. Balázs Sándornak termékeny tudományos munkássága van, 19 önálló kötete mellett számtalan kiadvány társszerzője volt az elmúlt időszakban – mondta Egyed Ákos, az EME elnöke. A romániai magyarság nemzetiségi létének problematikájával foglalkozó Balázs Sándor-írások közül A politika peremén című interjúkötetet és a Bölcselet az Erdélyi Múzeumban című tanulmányt emelte ki. Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke a „nagyon kolozsvárinak” nevezett Balázs Sándor életművében megjelenő humor és optimizmus fontosságát emelte ki. Megjegyezte: az ünnepelt azon személyek egyike, akik hiteles tanúk azzal kapcsolatban, hogy milyen volt a Bolyai Egyetem. Péntek János a Kisebbségben, közösségben című kötet előszavát író Görömbei András jókívánságait is tolmácsolta az ünnepeltnek. Bodó Barna, a Politeia Társaság elnöke szerint nyolcvan év önmagában is tiszteletet parancsol, az évtizedek óta feltáró és értelmező Balázs Sándor pedig egyike azoknak, akik mindig is vállalták a konfliktusokkal való szembenézést. /Ferencz Zsolt: Ünnepi könyvbemutató Balázs Sándor tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2008. december 8.
Az erdélyi magyar médiáról az utóbbi időben egyre többen állítják azt, hogy nem működik megfelelően, részrehajló, és hogy nem képes ellátni a rá háruló feladatokat. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke kifejtette, az erdélyi magyar média ugyanolyan, mint az erdélyi magyar társadalom. Szerinte ma Erdélyben valamennyi társadalmi, politikai és gazdasági csoportnak megvan a maga médiája, mindenkinek lehetősége van arra, hogy elmondja a véleményét. Az erdélyi magyar médiában a sajtószabadság is úgy érvényesül, ahogyan annak érvényesülnie kell, mondta, mindenkinek lehetősége van elmondani a véleményét, az erdélyi magyar médiában ez maradéktalanul megtörténik. Rendkívül fontos kérdés lesz a jövőben az utánpótlás képzése és a fiatal újságírók megjelenése. Jelenleg a szerkesztőségekben az átlagéletkor rohamosan nő. Ezért fontos, hogy az újságíróképzés a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban is működik. Ambrus Attila úgy látja, hogy a fiatalok nem érdeklődnek az újságírás mint szakma iránt. Romániában az egyház és a katonaság után az újságíróknak van a legnagyobb bizalmi indexük, Ambrus reméli, hogy ez az erdélyi magyar társadalomban is így van. /Ferencz Zsolt: ”Az erdélyi magyar sajtó olyan, mint amilyen az erdélyi magyar társadalom. ” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2008. december 8.
„Ha nem gyűjtjük össze a 19-20. századi emlékeinket, ittlétünk szellemi és tárgyi bizonyítékait, akkor azok eltűnnek. A könyv ebből a meggondolásból született” – magyarázta Murádin Jenő művészettörténész A Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetének bemutatóján. A könyv a 2002-ben napvilágot látott mű második, bővített változata. /Ferencz Zsolt: A Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2008. december 10.
A november 30-i parlamenti választásokat értékelte és az elkövetkező időszak prioritásait elemezte Székely István, az RMDSZ politikai tanácsadója Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A kerekasztal-beszélgetést a Transindex internetes hírportál és az Erdély FM szervezte. Az egyéni választókerületes rendszer nem biztosítja a mandátumszerzés kiszámíthatóságát, emiatt a törvényt minden bizonnyal meg fogják változtatni – mondta Székely István. Porcsalmi Bálint úgy vélekedett: az RMDSZ nem fogja támogatni a kétfordulós rendszer bevezetését, mert abból legfennebb a PSD és a PD-L kerülhet ki győztesen: még a jelenleginél is nagyobb arányban viheti el a mandátumokat. Kiss Tamás úgy véli, csak a tömbmagyarság két megyéje, Hargita és Kovászna megye profitálhat a kétfordulós egyéni választókerületes rendszer bevezetéséből, hiszen csak itt lehet több, magyar többségű választókerületet kialakítani, függetlenül attól, hogy az RMDSZ éppen kormányon van, vagy nincs. Székely István az egyéni választókerületes rendszer hátrányait ecsetelte: azáltal, hogy senki nem értette pontosan az új rendszer lényegét, és hogy az állampolgárok csak állandó lakhelyükön szavazhattak, növelte a távolmaradást itthon és külföldön egyaránt. A külföldi választókerületekben élő román állampolgároknak mindössze egy százaléka szavazott. Az alacsony részvétel politikai okairól pedig mind a magyar, mind pedig a román politikai elitnek el kell gondolkodnia – vélte Kiss Tamás. Kiss Tamás az RMDSZ-re leadott voksok területi elosztására vonatkozóan elmondta: a magyarok választási részvételének tekintetében öt kategória létezik. Szilágy megye vezet 54,7 százalékkal, ezt követik 40 százalék körüli aránnyal az „ütközőzóna-megyék” (Maros, Bihar és Szatmár), a harmadik kategóriába pedig Beszterce, Hargita és Kolozs megye tartozik 35 százalékkal. A negyedik helyre sorolható Brassó, Fehér, Máramaros és Arad megye, ahol a szavazásra jogosult magyarok 30-35 százaléka járult az urnákhoz november 30-án. A rangsorban Kovászna, Szeben, Krassó-Szörény és Temes megye az utolsó helyen tartózkodik. Székely István elmondta: míg ’90-ben, ’92-ben és ’96-ban Kovászna és Hargita megyében volt a legnagyobb a részvétel, 2000-től kezdődően ez a trend megváltozott. Ezeknek az adatoknak a birtokában újra kell gondolni a választásokról való távolmaradás okát – mondta Székely. /Ferencz Zsolt: Nem érezték a választások tétjét a szavazópolgárok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2008. december 11.
Szilágyi Domokos (1938-1976) a jövőben is nagy költő marad, az utókornak pedig azzal kell foglalkoznia, hogy közelebb vigye életművét a fiatalabbakhoz – mondta Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a hetven évvel ezelőtt született Szilágyi Domokosra emlékezve, A költő (régi és új) életei /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötet bemutatóján. Az emlékkönyv második része eddig kiadatlan és ismeretlen, a költőről és művészetéről szóló írásokat is tartalmaz a második kötet, mint a Szilágyi Domokos egész életútját végigkísérő levelezések, az előző kötetből a cenzúra miatt kihagyott írások és a költő hétköznapjaira vonatkozó információk, emlékező szövegek és versek. /Ferencz Zsolt: Új kötet Szilágyi Domokosról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Az első kiadásnak (A költő életei, 1986) nagy visszhangja volt. A másodikban először jelennek meg olyan Szilágyi Domokos-írások, amelyeket annak idején a cenzúra miatt nem lehetett nyilvánosságra hozni. /Hideg Bernadette: A költő nem lesz: születik. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2008. december 15.
Kisebbségtörténeti konferenciát tartottak múlt héten az 1868-ban elfogadott első európai nemzetiségi törvény 140. évfordulója alkalmából. A kétnapos előadás-sorozatot a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a budapesti Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Babes–Bolyai Tudományegyetem szervezte. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének elnöke kifejtette, Kelet-Közép-Európában a 19. században megszületett nemzetállamok saját önképüket és a területükön élő nemzeti kisebbségek helyzetét kívánták rögzíteni. Az 1868-as nemzetiségi törvény korát megelőző szintű volt. A minták hiányában Eötvös József, a korszak európai szintű felkészültséggel rendelkező szakértője, hatalmas apparátussal látott ehhez a feladathoz. Deák Ferenc ezt a felkészültséget próbálta az állam iránt érzett felelősséggel párosítani. Az 1868-as törvény nagy problémája, hogy nem később módosították: a törvény ötven éven keresztül ugyanaz volt. Később egyfajta asszimilációs folyamat indult el (iskolai, közigazgatási, kulturális-nyelvi magyarosítás, stb.), amely minden 20. századi nemzetállamot sorra megkísértett. A plurális demokrácia megköveteli, hogy etnikai értelemben is plurálisak, demokratikusak legyenek a nemzetállamok. A mai Magyarország tizenhárom történeti kisebbséggel rendelkezik. Magyarországon hiányzik a kisebbségek parlamenti képviselete, még nem sikerült megbirkózni ezzel a feladattal. A román parlamentben a tizenkilenc kisebbség nem okozott olyan problémát, mint amilyen következmények például Szlovéniában születtek, amikor a magyar vagy az olasz képviselőnek kellett kiélezett helyzetben döntenie, és ez a döntés visszahárulhat az adott kisebbségre. /Ferencz Zsolt: Magától nem teremtődik meg a nemzeti egyenjogúság” Beszélgetés Szarka Lászlóval, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A romániai kisebbségi törvények semmit sem érnek – hangzott el Székely István Gergő előadásában, a Száznegyven év kisebbségi törvényhozása Közép- és Kelet-Európában című konferencián, Kolozsváron. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kisebbségi törvények sok esetben nem érik el céljukat. A kisebbségkutató intézet egy még nyilvánosságra nem hozott felmérése szerint a romániai magyarok 66 százaléka érzi úgy, hogy kevés joggal rendelkezik, a románok 51 százaléka úgy vélekedik, hogy a kisebbségeknek épp elegendő jogokat biztosít az állam, és 23 százalékuk szerint túlzottan sok joguk van a kisebbségeknek. /Hideg Bernadette: Nem érnek célt a kisebbségi jogszabályok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2008. december 15.
A múlt héten Kolozsvárra látogatott Jean Luc Moreau francia költő, műfordító, egyetemi professzor, Bánffy Miklós Megszámláltattál… (1935), És híjával találtattál… (1937), Darabokra szaggattatol (1940) című trilógiájának francia fordítója, eleget téve az Interkulturali-THÉ Műhely, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Erdélyi Múzeum-Egyesület meghívásának. Moreau a bonchidai Bánffy-kastélyt, Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájának helyszínét látogatta meg, majd a Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjának vendége volt. Jean Luc Moreau az est folyamán többek között Petőfi, Arany, József Attila és Weöres Sándor verseinek általa készített francia, illetve saját műveinek Lator László, Végh György és Czigány György fordította magyar változatát olvasta fel. December 11-én Moreau francia történészkollégájának, Henri de Montetynek a Bánffy-trilógiáról tartott előadását hallgatta meg a BBTE Irodalomtudományi Tanszékén. Délután irodalomtudományi kerekasztalra került sor, amelyen Jean Luc Moreau, Horváth Andor, Dávid Gyula és Egyed Emese Bánffy Miklós prózájáról beszélgetett. /Ferencz Zsolt: Jean Luc Moreau Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2008. december 16.
Muszka Sándor humorestjével zárult december 14-én, vasárnap az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett évzáró irodalmi fesztivál Kolozsváron a Bulgakov kávéházban. Muszka Sándor humorestje mellett L. Simon László József Attila-díjas író legújabb könyvéről (Japán hajtás) is szó volt. Az előző napon Karácsonyi Zsolt ötórai teára hívta Cserna-Szabó Andrást, Elek Tibort és Szálinger Balázst. Cserna-Szabó András a Puszibolt című idei könyvét, illetve a tavaly megjelent, Darida Benedekkel közösen írt Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című művet mutatta be. Elek Tibor a Magatartások és formák – Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma című, az utóbbi húsz év nyilvános beszélgetéseit, kritikáit és tanulmányait tartalmazó kötetről beszélt. Szálinger Balázs, a Kalevala újraírója a Százegyedik év című legutóbbi kötetére is kitért. /Ferencz Zsolt: Évzáró irodalmi fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ 18/ L. Simon László József Attila-díjas író, költő, a Magyar Írószövetség titkára Japán hajtás című kötetét mutatták be a Kolozsváron. L. Simon László egyik megtörtént esetből ihletődött verse vitát váltott ki a háború etikájáról. „A feleségem egyik családtagjával történt, aki főszolgabíró volt, és nem írta alá az egyik helyi zsidó deportálási papírját, ezért büntetésül őt vitték Dachauba, és ott is halt meg. Miközben ott volt, megérkeztek a „felszabadító” orosz csapatok, és halálra erőszakolták a család egyik nőtagját. Ma is élnek az ikerhúgok, akik végignézték a testvérük halálát” – ismertette a szöveg hátterét a költő, aki szerint Magyarországon még mindig tabu ilyen esetekről beszélni. „Engem a saját fájdalmunk érdekel, és az, hogy hatvan évvel a háború után senki sem beszél vagy ír arról, hogy mi történt a „felszabaduláskor”, eltekintve Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvétől, amelyben a saját kálváriáját írta meg” – mondta el az avantgárd szövegeiről ismert szerző. „Most egy olyan életszakaszban vagyok, hogy az érdekel, mi történt a szüleimmel, nagyszüleimmel, velünk. ” „Ma konzervatívnak lenni nagyobb bátorság kell, mint lázadni: a konzervativizmus ma már avantgárd gesztus nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Például a homoszexualitásról ma negatívan nem lehet megszólalni, ha valaki megteszi, automatikusan kiírja magát egy szellemi diskurzusból, ezért ma a művészet egyszerűen kiszolgálja a politikailag korrekt trendeket, és nem törekszik semmilyen önállóságra: a művészek konformisták. Azt akarom, hogy lehessen tabukat döntögetni, azaz írhassunk arról is, hogy valakinek esetleg nem tetszik a homoszexuális „propaganda-hadjárat”, vagy hogy mi történt velünk, a számunkra jelentőséggel bíró eseményekről” – fejtette ki L. Simon László. /Bonczidai Éva: A konzervatív avantgárd költő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./
2008. december 19.
December 17-én tartották a kolozsvári Koinónia Kiadó éves beszámolóját, mellette kiadványaikat is bemutatták a Bocskai-házban, a Sapentia Egyetem épületében. A könyvvásáron Visky András, a Koinónia igazgatója elmondta: a kiadó célja a 15 évvel ezelőtt elkezdett munka folytatása, kortárs teológiai, társadalomtudományi és szépirodalmi művek egyidejű megjelentetése. A Boldog Arábia című Lorand Gaspar mű magyar nyelven először a Koinónia Könyvkiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban. Visky András határozta el, hogy fényképalbumot ad ki a világhírű költő és fotográfus műveiből, így született meg a háromnyelvű, színes és fekete-fehér illusztrációkkal ellátott Közelítés a fényhez című kiadvány. Kolozsvár után Marosvásárhelyt mutatják be a Zágoni Balázs által szerkesztett Kincses Képeskönyv sorozat második kiadványa. A sorozat első kötete a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 2007. évi Szép Könyv versenyének fődíját nyerte el. A rendezvényen jelen volt Jánosi Andrea, a városkönyvek tervezője is. A Visky András által szerkesztett, Stop the Tempo című drámaantológiáról az egyik fordító, Demény Péter beszélt. Az est folyamán többek között Jász Attila Angyalfogó, Eginald Schlattner Fejvesztett kakas, Margitházi Beja Az arc mozija. Közelkép és filmstílus és Láng Zsolt Trója vagy tottja? „A „romániai” „magyar” „irodalom” „története” című köteteiről is szó esett. /Ferencz Zsolt: Könyvvásár a Bocskai-házban. A Koinónia Kiadó éves beszámolója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2008. december 22.
László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kolozsvár alpolgármestere értékelte a 2008-as évet. Elveszítettek egy helyet a helyi tanácsban, kettőt pedig a megyei tanácsban, ráadásul a törvénymódosítást követően a kétharmados döntések is megszűntek. Az elmúlt 18 évben ugyanis azon helyi önkormányzatokban, ahol a magyarság részaránya alacsonyabb volt, így tudtak „ügyeskedni”: az anyagi és a vagyoni kérdések esetében szükség volt a kétharmados többségre, ezért sok esetben az RMDSZ nélkül nem lehetett dönteni. A parlamenti választáson Kolozs megyében az RMDSZ több szavazatot gyűjtött, mint a helyhatósági választásokon, viszont az új visszaosztási rendszer miatt azok a jelöltek, akik jó eredményt értek el, mégis elestek a mandátumtól. Furcsa helyzet alakult ki, hiszen 36000 szavazattal egyetlen szenátori mandátumot sem szereztek meg, van viszont két képviselőjük, Máté András és Pálffi Zoltán. Az RMDSZ több mint 200 olyan fiatalra számíthat, akik az elmúlt négy évet intézményvezetőként, miniszterként, államtitkárként töltötték Bukarestben, ezek az emberek olyan kapcsolati tőkével és ismeretanyaggal rendelkeznek, amelyre szükség van, amelyet a megyék és az önkormányzatok maximálisan kihasználhatnak. /Ferencz Zsolt: Mozgalmas, nehéz évet zár a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2008. december 22.
December 19-én mutatták be Kolozsváron Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyben Murádin Jenő művészettörténész legújabb A megsebzett szobor /Kriterion, Kolozsvár/ című könyvét, melyen jelen volt H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, Vekov Károly, Gaal György és Murádin János Kristóf történészek, illetve Jancsó Miklós színművész is. Murádin Jenő kifejtette: A megsebzett szobor című könyv (a teljesség igénye nélkül) 120 olyan köztéri szobrot és emléktáblát mutat be (névsor szerint Alkenyértől Zsombolyáig) 1916-tól kezdődően, amelyek megsérültek, elpusztultak, vagy időközben más helyre kerültek. Úgy vélte, oda kell figyelni a belső terekben (iskolákban, kórházakban) állított emléktáblákra és domborművekre is, hiszen ezek főként egyháztörténeti emlékek. Vekov Károly véleménye szerint, a kissé provokatív kötetet román nyelvre is le kell fordítani, hiszen csak úgy lehetünk képesek szembenézni múltbeli sérelmeinkkel, ha vállaljuk is azokat. /Ferencz Zsolt: Köztéri szobrok sorsa Alkenyértől Zsombolyáig. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2008. december 24.
Karácsony kiváló alkalom arra, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, vélekedik egybehangzóan Pető Csilla Bihar megyei és Farkas Anna Lili Brassó megyei, frissen megválasztott parlamenti képviselő, illetve Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Pető Csilla élete teljesen megváltozott, amióta képviselő lett, Farkas Anna Lili is most tanul bele az új helyzetbe. Pető Csilla Nagyváradon a Lucian Blaga Líceumban tanított. Pszichológia szakos pedagógus, 15 éve a Bihar megyei Tanfelügyelőség elemi és óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, érmelléki területi tanfelügyelő. Farkas Anna Lili matematika szakos tanár, 1989 és 1997 között a brassói 27-es számú Általános Iskola aligazgatója volt, 1997 és 2008 között pedig a főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget töltötte be. Fekete Emőke több kolozsvári alapítványnál és az RMDSZ ügyvezető elnökségén is dolgozott jogtanácsosként, ezt követően a művelődés, oktatás és európai integrációért felelős miniszterelnök helyettes kabinetjének volt tanácsadója, majd a miniszterelnöki kancellária államtanácsosa. /Ferencz Zsolt: Politikusok karácsonya, avagy csendes ünnep, távol a rohanó világtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2008. december 29.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke értékelte az évet: nehéz, de eredményes volt az RMDSZ számára a 2008-as esztendő, két választást is megnyertek, előbb az önkormányzatit, majd pedig a parlamenti választásokat, a kormányzati munka is nagyon jó teljesítményként értékelhető. Majdnem 200 polgármesterük, sok helyi és megyei tanácsosuk van, négy megyét pedig RMDSZ-es elnök vezet. Háromszéken a magyarok részvétele alacsonyabb volt a kelleténél, ha ott többen mentek volna el szavazni, akkor Kolozs megyének most lenne szenátora. Kolozs megyére és Kolozsvárra ezután is odafigyel az egész RMDSZ. Kolozsvár számunkra Erdély fővárosát jelenti, hangsúlyozta Markó. A jövő évet politikailag két választás határozza meg, a júniusban sorra kerülő európai parlamenti választások lesz az újabb kihívás. Az őszi államelnöki választással kapcsolatosan Markó egyelőre nem tudja megmondani, hogy mennyire lesz tét az RMDSZ számára. /Ferencz Zsolt: „Kolozsvár számunkra Erdély fővárosát jelenti” Évértékelő interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
Néhány héttel ezelőtt Kolozsvárra látogatott Jean-Luc Moreau francia költő, műfordító, Bánffy Miklós Megszámláltattál…, És híjával találtattál..., Darabokra szaggattatol című regényeinek francia fordítója. A neves költő epikus művek mellett lírai alkotásokat is fordított. Elmondta, hogy Bánffy által alkalma nyílt belemerülni Erdély világába. Azelőtt erdélyi történelmi ismeretei hiányosak voltak. Bánffynak saját stílusa van, kicsit régimódi, de általában szép lírai stílus jellemzi. A fordító a magyar költők közül inkább a klasszikusokat – Ady Endrét, József Attilát, Weöres Sándort – ismerte. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája idén Méhes György Nagydíjjal tüntette ki Jean-Luc Moreau-t, fordítói munkásságáért és Bánffy Miklós Erdély trilógiájának francia fordításáért. /Ferencz Zsolt: Bánffy által alkalmam nyílt belemerülni Erdély világába… Interjú Jean-Luc Moreau francia műfordítóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2009. január 7.
Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták Tulogdi József Házsongárdi séták című könyvét, a szerző jelenlétében. Könyvében 119 személyről írt, a „legnagyobbakról”. Már dolgozik a második köteten. /Ferencz Zsolt: Házsongárdi séták Tulogdi Józseffel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2009. január 9.
Kolozs megye nemzeti liberális párti polgármestereivel egyeztetve úgy döntöttünk, a határidő törvénytelen volta miatt nem fogjuk visszafizetni a tavalyi évre kiutalt, de fel nem használt pénzeket – jelentette be Horea Uioreanu, a PNL képviselője. A december 30-án elfogadott, de csak néhány napja ismertté vált kormányrendeletet szerint a helyi önkormányzatoknak vissza kell fizetniük a 2008-as évről megmaradt összegeket. Uioreanu elmondta: a pénzeket a települések a különböző problémák megoldására kapták, az elkezdett munkákat legtöbb esetben ezután fejezik be, következésképpen csak az elkövetkező időszakban kell kifizetniük az önkormányzatoknak azok ellenértékét. Szerinte kizárólag Gheorghe Pogea pénzügyminiszter és Emil Boc kormányfő vonható felelősségre a kormányrendelet miatt. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Szabadságnak elmondta: eddig mindig az volt a szokás, hogy ilyen esetekben az adott összeg átkerült a következő évi költségvetésbe. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sem ért egyet a rendelettel. /Ferencz Zsolt: Nem fizetik vissza a kiutalt pénzeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2009. január 10.
Az erdélyi magyarok nagyobb arányban megbíznak egymásban, mint a románok saját nemzetük tagjaiban – derül ki a Szociális kohézió és interetnikus légkör című közvélemény-kutatásból. Péter László szociológus szerint a kisebbségi közösségek folyamatosan érzékelnek olyan külső nyomásokat, amelyek erősítik a belső kohéziót. A 18 éven felüli romániai lakosságból kiválasztott személyek 50,5 százaléka szerint a romák piszkosak, 41,7 százalékuk szerint lopnak, 39,9 százalék szerint pedig lusták. A romániai magyarok körében hasonlóak az arányok. /Ferencz Zsolt: A kisebbségek körében nagyobb a belső kohézió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2009. január 13.
Egyre inkább az együttműködés jellemzi a románok és a magyarok közötti kapcsolatot – derül ki az Etnikumközi Viszonyok Központja Szociális kohézió és interetnikus légkör nevet viselő közvélemény-kutatásából. Péter László szociológus szerint az etnikai kérdés felértékelődött a közép-kelet-európai államokban ’89 után. Előtérbe került az etnikai (és faji) jelleg. Felbomlottak a régi normák, szabályok, a mindennapokat meghatározó vezérelvek, de nem születtek új szabályok. Kelet-Európában az emberek úgy érezték, hogy elveszítették azokat a kötelékeket, amelyek az egyéneket a közösségekhez, a társadalomhoz, és az állam intézményéhez kapcsolták. E „társadalmi tagság” megélésének igénye Romániában és Szlovákiában a nemzeti hovatartozásban öltött testet a ’90-es években. Amikor az élet kezdett stabilizálódni, az etnikai változó mind a román, mind pedig a magyar közösség életében elkezdett veszíteni jelentőségéből. Ez soha nem tűnik el, és továbbra is az egyének fontos jellemzője, de egyre inkább teret veszít. A kisebbség körében továbbra is hangsúlyosan jelen van az etnikai változó, de ez a problémakör már nem „gyűr maga alá” minden egyebet. Van egyfajta normalizálódás az etnikumközi viszonyokban, de az etnikai csoportok közötti „versengés” ennek ellenére létezik. /Ferencz Zsolt: A román–magyar viszony történeti alakulása: a konfliktustól az együttműködésig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2009. január 14.
Az erdélyi magyarok jobban bíznak Traian Basescu államfőben, mint Markó Béla RMDSZ elnökben – ez derült ki az Etnikumközi Viszonyok Központja által végzett közvélemény-kutatásból. A magyarok 46,8 százaléka Traian Basescuban, 46,1 százalékuk Markó Bélában, 22,3 százalékuk Emil Boc miniszterelnökben bízik. A kutatásban résztvevő Csata Zsombor szerint a kapott adatokat nem önmagukban kell értelmezni. Etnikumtól függetlenül, legtöbben az egyházban (románok: 79,5%, magyarok: 85, 6%), legkevesebben pedig a parlamentben (románok: 15,6%, magyarok: 21,9%) bíznak meg. A magyar egyházak elsősorban etnikai tagságukban erősítették az erdélyi magyarokat, ugyanakkor a román közösség esetében is tradicionálisan vezet az egyház. /Ferencz Zsolt: Kiben bíznak az erdélyi magyarok? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2009. január 15.
Az Érték és történelem /Pro Philosophia Kiadó/ című kötet tanulmányai az axiológia és a történelemtudomány kapcsolatát a kortárs francia és német történetfilozófiában, a jogfilozófiában, a történetírásban és a média területén vizsgálják – mondta Kovács Barna doktorandusz a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Filozófiai Szakbizottsága, a Pro Philosophia Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által január 13-ém tartott könyvbemutatón Kolozsváron, az EME dísztermében. A kötetet szerkesztő Egyed Péter egyetemi tanár mellett a tanulmányok szerzői közül Keszeg Anna, Soós Amália-Mária, Rigán Loránd és Zuh Deodáth volt jelen. A mű létrejöttéhez hozzájáruló hét kutató (a jelenlévők mellett Nagy Erika és Petres László) kérdése az volt, hogy lehet-e értékekre való vonatkoztatás nélkül beszélni a történelemről, illetve, hogy milyen értékek ragadhatók meg a történelemben. A kiadvány a Sapientia Kutatási Programok Intézetén belül folytatott, Egyed Péter által irányított közös kutatómunka eredményeit tartalmazza. Keszeg Anna írása a Louis Marin francia filozófus műveiben megjelenő reprezentáció, elbeszélés és történetírás szerepét vizsgálja, Egyed Péter pedig arra világít rá, hogy értéksemleges társadalom- és történelemtudomány nem létezik. Nagy Erika kifejtette: a jogi értékrendszer nem függetlenedhet az erkölcsi értékektől, ennek ellenére lényeges a jog és az erkölcs közötti különbségtétel. Soós Amália-Mária a média elméletben megfogalmazott értékeinek (becsületesség, pártatlanság) gyakorlati megnyilvánulásaival (siker, pénz, agresszió és karrier hajszolása) foglalkozott, Rigán Loránd tanulmányának következtetése az volt, hogy a nietzschei nihilizmus kérdése nem oldódik fel a posztmodern korban. A megjelent szerzők is beszéltek. Soós Amália szerint több pozitív értéket hordoznak magukban a kisebbségi médiaintézmények, mint a többségiek. Az érték és történelem közötti kapcsolat megközelíthetőségének sokféleségét emelte ki a közönség soraiban ülő Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, aki a székelyek és a magyarok történelme közötti különbségre hívta fel a figyelmet. A székely szervezett nép, létező belső törvényeit a gyakorlati életben is tudta érvényesíteni az idők folyamán – mondta. Hozzátette: a történelemírás csak akkor lehet objektív, ha a történész elismeri a források fontosságát. /Ferencz Zsolt: Filozófusok az axológia és a történelemtudomány viszonyáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2009. január 16.
Vízkereszt napjától farsang van, városi környezetben viszont ez alig érzékelhető. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökének Erdélyi népszokások című kötetének segítségével az ünnepkör jellemzőit ismertette a cikkíró. Egyházi emberek a középkorban az ördög ünnepének nevezték a farsangot. A különböző társadalmi csoportok a második világháború végéig vendéglőkben, kaszinókban, klubokban vidám, maszkos farsangi táncmulatságokat szerveztek. A világháború után a falvakban és városon egyaránt megszakadt a korábbi művelődési és társas élet folytonossága. A hagyományok az 1989-es rendszerváltozás után már nehezen vagy nagyon lassan épültek ki. Napjainkban csak a különböző baráti, családi, rokoni vagy munkahelyi közösségek szerveznek zárt térben álarcos mulatságokat és bálokat. A kolozsvári iskolákban napjainkban is tovább élnek a különböző falusi vagy városi farsangi tradíciók. Pozsony Ferenc szerint a kolozsvári művelődési élet szervezőinek ezekhez a hajdani urbánus hagyományokhoz kellene visszatérniük, azokat valahogy feléleszteni, új tartalmakkal. /Ferencz Zsolt: A fiatalok segítségével újraéleszthetőek az ördög ünnepének hagyományai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2009. január 19.
Hubbes László előadótanár, jelenleg sepsiszentgyörgyi könyvtáros a Látomások a végső dolgok bűvöletében /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008/ című könyvét mutatta be a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A házigazda szerepét Berszán István töltötte be. /Ferencz Zsolt: Az apokalipszis kulturális terének feltárása. Hubbes László könyvbemutatója a Bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2009. január 21.
Január 19-én Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban a Bretter György Irodalmi Kör vendége Egyed Péter egyetemi tanár volt, a Darkó István novelláit és hangjátékát tartalmazó A következő pillanatban. Macskarádió /Kriterion, Kolozsvár, 2007/ című kötet szerkesztője. Az est házigazdája Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztő-helyettese volt. Egyed Péter emlékezett vissza huszonhat éve elhunyt író- és színészbarátjára, Darkó Istvánra /1954-1983/. A könyv első része harminchat novellát tartalmaz, a második része a Macskarádió címmel hangjáték (rádiójáték). /Ferencz Zsolt: Macskarádió különkiadás a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2009. január 23.
Kolozsváron a magyar kultúra napjának ünnepe Bálint-Benczédi Ferenc frissen megválasztott unitárius püspök áldásával és Egyed Emese irodalomtörténész, költő köszöntőjével kezdődött. Az egész napos rendezvényen többek között népballada- és versmondások, illetve különböző témákban tartott előadások szerepeltek, zárásként pedig a Csütörtök Esti Kör (CSEK) elnevezésű, fiatalokból álló irodalmi társaság mutatkozott be. Az EME székházában Arany Zsuzsanna budapesti irodalomtörténész előadása Kosztolányi Dezsőről szólt. Berszán István legújabb meséskönyvéről beszélt. Magyar népballadák hangzottak el a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak tolmácsolásában. /Ferencz Zsolt: Gazdag programmal ünnepelték a Magyar Kultúra Napját Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2009. január 29.
Balázs Imre József irodalomtörténész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója tartott előadást január 27-én Kolozsváron az Ady Endre és a modernizmus kezdetei című rendezvényen. Dan Brudascu, a művelődési ház igazgatója, Adynak a francia szimbolizmushoz és Baudelaire-hez való viszonyát, illetve a költő véleményformáló jellemét hangsúlyozta. /Ferencz Zsolt: Szimbolizmus és modernség Ady költészetében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2009. január 30.
Magyari Tivadar média szakos szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese Hét év után. Változások a romániai magyar sajtószereplők és intézményeik működésében címmel tartott előadást a hét végén rendezett Társadalmi változás. Az erdélyi kisebbségek helyzete Románia EU csatlakozásának kontextusában nevet viselő konferencián. Magyari Tivadar A romániai magyar média című, 2000-ben megjelent tanulmányában bemutatta az erdélyi magyar újságírás intézményes és tudati sajátosságait. Megállapította: „A médiaszereplők szakmai tudatát, médiapolitikai gondolkodását erősen meghatározzák a romániai magyar diskurzus domináns alaptételei: a hetven-nyolcvanéves hagyományok továbbőrzése és a kisebbségi jogvédelem, jogféltés. Ez gyakran olyannyira kitölti a szakmai tudat „terét”, hogy a pragmatikus szakmabeli, médiagazdasági szempontok másodlagossá válnak, relativizálódnak. ” A romániai magyar sajtót egyrészt mozgósító, propaganda jellegűként és ellentmondásosként értékelte, másrészt pedig olyannak, amely széleskörű, „napi rendszerességű tájékoztatást nyújt” olvasóinak. Magyari szerint a romániai magyar sajtónak továbbra is a legjellemzőbb típusát a helyi napilapok adják. Ezeket a lapokat a minimális fejlesztés, már-már tartalmi, arcélbeli stagnálás jellemzi. A romániai magyar sajtó továbbra is kettős szerepben él: egyrészt az etnikum identitásának és sérelmeinek napi felidézésével, másrészt pedig akkora potenciális közönséggel rendelkezik, hogy úgy képes kommunikálni, mint egy többségi sajtó. A kisebbségi neurózis megnyilvánulása, az etnikai vonatkozások túltematizálása továbbra is megmaradt. A kisebbségi értelmiségi személyek ebben a sajtóban mitikus küldetésű személyiségként jelennek meg. Felnőttek és megerősödtek új sajtóformák is, az internetes portálok, illetve a helyi FM rádiók. Az internetes kiadványok témaszelekciója meghatározza a többi sajtó hírszelekcióját. A legnagyobb közönségű Transindex kevésbé szemléző, a többi (például Erdély.ma) inkább ilyen. Arra a kérdésre, hogy létezik-e propaganda-jellege a romániai magyar médiának és mennyire áll a sajtó a politikum befolyása alatt, Magyari elismerte, létezik a propaganda-jelleg, szerinte egy-egy rovatot fenntartó újságírónak a felfogása alapján. Magyari úgy látja, kevés a tudatos propaganda. Felrótta: a magyar kisebbség kérdései: „orrba, szájba”. A többi kisebbség kevésbé jelenik meg. /Ferencz Zsolt: Kettős szerep(zavar)ban a romániai magyar sajtó. Beszélgetés Magyari Tivadar sajtószociológussal, a BBTE rektorhelyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30.
